Valami más...

Csak nézem az eget. Fel-feltűnik egy újabb szín és forma. A tűzijáték. Érdekes jelenség. Sosem voltam odáig érte, most mégis annyi emléket hoz fel bennem, ahogyan nézem. Talán a zene vagy csak a történelem. Az az átkozott töri, ami nem enged. Függőség! :)

Nehéz felejteni, nekem nehéz, főként a jó dolgokat. Amikor besétálsz egy teljesen új helyre és 4 év múlva azt veszed észre mégsem múlt el nyomtalanul. Nem baj, csak még rossz, mert nem tudom hogyan tovább, nélkületek.

Emlékszem, amikor először jöttél be. Nevetséges volt, tényleg, ne haragudj meg érte, de tényleg. Mai napig mosolyt hoz az arcomra. Azt hiszem együtt kezdtük. Majd mind rájöttünk arra, hogy milyen tudás van benned és innentől azt hiszem elkezdtünk becsülni, mindannyian.  Én pedig hálás voltam a sorsnak, hogy itt is kaptam egy embert, aki a tetteivel és a szavaival biztosít engem, hogy van helyem ott. Habár szerintem ezt te nem is tudod vagy lehet nem is gondolod így. De nem baj.

Én köszönöm NEKED!!! Sokat segítettél. Sosem beszéltünk erről, de majd egyszer, ha kell, akkor majd szóba kerül.  Ha találkozunk még…;)

Ákos-Előkelő idegen

...És vár
Visszajár, ha megtalál
Füledbe dúdol egy régi dalt
Ez az az álom, ami ébren tart...

A munka és a kutya

Rég nem voltam, de nem akartam mindenféle zöldséget írni.
Két dolog van most átlagos életemben ;)
Ráléptem én is a rögös álláskeresés útjára. 8 pályázatom bent van és várok.....elvileg a mai napon kellene egy választ kapom..de persze semmi reakció. Én azért bízom benne, hogy kapok valahol helyet. Várakozás és ez a bizonytalan találgatás nem is csodálom hogy annyi embert kikészít. Nekem még szerencse, hogy nincs család akiről gondoskodnom kellene.
A másik amit ki kell írnom magamból, ez az idő.
Van egy imádni való kutyusunk, amerikai staffordshire terrier. Ez a héten meglévő stabil 40 fok neki is megártott. Nagyon ijesztő volt,epilepsziás rohamot kapott. Volt már neki korábban is, de nem ilyen mértékű. Felháborított az a viselkedés, ahogy a gazdája állt hozzá. Másnap kértem, hogy vigyék el dokihoz,de ő nem akarta. Csak azért mert pénzbe kerül. Így vittem én.
Csalódtam, nem gondoltam neki csak ennyit ér a kutyája.
Úgy vélem egyik állat sem addig házi kedvenc még ott ugrál, kicsi és simogatni kell, hanem akkor is kell róla gondoskodni, amikor ilyen probléma van vele. Ők is éreznek, akárcsak mi. Nem tartom magam elhivatott állatimádónak, de ha már van akkor felelősséggel tartozunk!! Szerencsére, mivel nem gyakoriak a rohamai így nem kell állandóan gyógyszerezni. Bízom benne, hogy az állatorvos jó tanácsaival sikerül kivédeni az esetleges újabb rohamokat.
Nem tagadom, megijedtem és nagyon sajnáltam, hiszem annyi mindenen keresztül mentünk, mi így. Nagyon nagy segítség volt mindannyiunknak, amikor a családunk egyik tragédiából a másikba került. Mindig egy szerethető kutyus volt és még most is a mi Denis-ünk. Ezzel tartozunk neki, hogy ő is jól érezze magát velünk!

Bonanza Banzai-Valami véget ért:

Forró betonon hasalok 
Távoli hang csak a gyász 
Lassan lüktet egy ér 
Fellobog halkan a láz
Sima tenyér a hátamhoz ér 
Oh Csak játszik a szél 
Tudom már messze vagy rég 
Bennem minden halk szavad él