2016. március 25., péntek

Túlélő (csak hogy hűek legyünk ;) )

A fejem zsong, ez a hét sok volt. Minden szempontból.Rég voltam már ennyire lefáradva. Azt hiszem ezt szokták tavaszi fáradságnak nevezni :)
Itt a húsvét a nyakunkon és egyszerűen még nem tudtam átadni magam az ünnepnek...nulla készülődés. Valahol pedig pont azt érzem, hogy arra van éppen szükségem, hogy el tudjak csendesülni az Istennel.
Nem is tudom miként írjam le mindazt ami történt velem. Azt szokták mondani, hogy a magyar ember szereti magát sajnáltatni, mindig a saját sorsa a legtragikusabb neki. Nem mondom azt, hogy nem szoktam sajnáltatni magam, de amikor ilyenre vetemedek jön néhány kedves barátom és megráz...szóval elég gyérül megy :) szerencsére. Azok után amit a munkám kapcsán látok, pedig a sorsom sem tekintem siralmasnak. Sokat gondolkodtatnak az esetek, amikkel találkozom. Egy örökölt mentális baj + alkoholizmus, ami tönkretesz egy életet, egy édesapát, egy egzisztenciát, de mindenekelőtt magát az embert. Tragikus. Nem tudom, hogy miért, de annyira megviselt, és ez csak egy a nagyon sokból. A másik lehetetlen helyzet,, mikor segítene az ember és nem tud, mert éppen az hiúsítja meg a segítségnyújtást, akinek szüksége van rá. A tehetetlenség pedig iszonyúan dühítő tud lenni. A tény, hogy valakinek nem lehet hatni, pedig tőle függ egy kisember jövője. Ezekben a helyzetekben pedig én hálás vagyok hiszen van aki szeret és van akit én is szerethetek. Nekem ez éppen elég.
Mondhatni a héten túltengésem volt az általam olyan sokra tartott tanszékből is :) teljes dömping. A viselkedésed kedves, kritikán aluli. Nem tudom szebben kifejezni. Amit generáltál annak idején és ahogyan most viselkedsz köszönő viszonyba sincs egymással. Nem értem mi történt, tényleg nem. Mit tettem,amivel mindezt el tudtam érni. De ha szerencsém lesz, egyszer majd megtudom. Ne aggódj a mélyütés ismét betalált, de a csalódottságom  és az értetlenségem terén inkább. 
Persze volt azért pozitív is, ami kis gesztusok jól esnek a szívemnek és inkább (igyekszem) ezekre akarok gondolni. 

Leander Kills- Szeresd bennem
"Nekem ne mond,hová menjek,
Mikor te sem jártál ott.
Nekem ne mond,mi vár ott rám,
Ha azt se tudod,hol vagyok"....

2016. március 8., kedd

Egyveleg

Annyira rég akartam már írni...de valahogy mindig elmaradt. Pedig rengeteg minden történt velem és azóta sem kevesebb :)
Ismét NAGYON BÜSZKE lehettem, hiszen az én kedves Kiscsillag barátnőm ismét növelte a diplomái számát :) de ami engem még inkább boldoggá tesz ebben a történetben, hogy nem adja fel az álmait és küzd azért, hogy bekerüljön, elérjen ahová tervezte. Ez pedig az hatalmas pozitív fejlődés, és azt gondolom nem könnyű ilyen döntéseket hozni, hiszen ez az út nem lesz egyszerű. Ugyanakkor megérdemled, te megérdemled, hogy ott legyél!!
Annyi szép és kicsi de csodás dolog történt velem. Egy jól eső beszélgetés, egy elismerés, egy lehetőség, sok-sok kis apróság, ami azt igazolja, hogy haladok valami olyan felé ami felé szerettem volna mindig is. Persze rettentően hiányzik a töri, ez egy nem múló érzés. Ugyanakkor izgalmas dolgok vesznek körül, csupa új világ. Látok sok szörnyű sorsot, ami még inkább emlékeztet arra, hogy mennyire hálás lehetek, hogy ott vagyok, ahol. Hálás vagyok, hívő emberként természetesen a jó Istennek, hogy lehetőséget ad nekem minderre! Arra, hogy ezeket meg tudjam élni, hogy ezeket fel tudjam ismerni. Hogy ők mind vannak nekem :)
Természetes nem maradtál el te sem :) hoztad, vagy inkább gondoskodtál egy újabb történetről :) és jelentem van egy szövetségesed is ;) - igazi kampányfőnök. Még mindig nem értelek, totál nem, de ezek vagyunk mi ketten.
Drága Zoli! Boldog Névnapot Neked <3 Hiányzol, de itt vagy, bennem!

Amigod- Love story

"...Céltalanul útnak indulok
Szívem visszatér
Engedd el a kezem, 
Ha zuhanni látnál,
Zuhanni szeretnék..."