Kérdések

Gondolkoztatok már azon, hogy mi is lehet az oka annak, hogy belelépünk újra és újra ugyanabba az élethelyzetbe? Tudom, már egyszer írtam azt a volt tanáromat, aki azzal magyarázta a dolgokat, hogy egy megoldatlan eset. Mégis nem értem. Egyszer adtam már rá választ, egyszer már döntöttem. Oké, jó persze, nincs két teljesen egyforma szituáció. Mindig van ami, aki változik. Amikor pedig megébred az ember, hogy hééééjjj, ez mintha ismerős lenne, már benne van nyakig. Na, én az ilyen szitukat halmozom.....semmi szándékosság nincs benne :)

Belelépek újra és újra ugyanabba a pocsolyába és elhiszem, hogy nem fog csak bokáig érni a sár. Elhiszem, hogy most nem, nem így fog lenni, hogy most igen is jobb leszek. Aztán vagy bejön vagy ismét fizetem a tanulópénzt. Nem az ütés a rossz benne, hanem az érzés, hogy te kaptad. Gyakran megkérdezik az emberek egymástól, hogy ha visszamehetnél az időbe mit változtatnál meg? Én erre mindig azt mondom hogy semmit. Persze nem azért, mert én tökéletes vagyok és semmi olyan mozzanatot nem tettem, ami korrekcióra szorulna. Sokkal inkább azért, mert nekem valahogy az életfelfogásom ilyen. Nem bánok semmit,itt kell most és így kell most lennem.  Néhány esetben magamnak keresem csak a plusz köröket, de megyek, hajtom, csinálom. Megtenném-e újra? IGEN. Hiszek benne, hogy egyszer majd jó lesz, tényleg jó.  Nem vagyok tökéletes, koránt sem. És igen, olykor elfáradok, de nem is fizikálisan, inkább szellemileg. Fárasztó tud lenni ez a sok felszínes és gonosz ember. És mire gondolok ekkor? Hogy hiányoztok, ti ott fent! Jó lenne csak egy ölelés, egy könnycsepp, csak hogy újra közel lehessünk egymáshoz....csak egy pillanatra. 

Halott Pénz-Ugyanúgy hallasz

"...A szavakon túl is ért. Aki szeret a nulláért.
Aki szeret a nulláért, az a szavakon túl is.

Tudtam, ugyanúgy hallasz!

Tudtam, hogy ugyanúgy hallasz,
mint én magamat belülről!
Tetszik, mégis felőröl...

Tudtam, ugyanúgy hallasz!
Tudtam, hogy ugyanúgy hallasz,
mint én magamat belülről!
Tetszik, mégis felőröl...

Szürke nappalok és szürke nappalik...
Hol van a fény, ami bennetek lakik?
Itt van a lelkem Pesten,
mégis Pécsen hagytam a testem.
Mondd el, hogy értsem azt, amit mondtál!
Mondd el, miért nem értem mégsem?!
Nem vagyok az, akit vártál, értsd meg,..."