II.rész

Folytatódik :) :

-          Jó napot kívánok! Én Csordás Noel vagyok. Azt hiszem itt valami kavarodás lesz ezért, azt fogjuk csinálni, hogy mindenkinek felolvasom a nevét, aki erre a kurzusra iratkozott fel. Elöljáróba annyit, hogy mindenki a „Bevezetés a jogrendszer kiépülésébe” nevezetű kurzusra akart jönni?

Erre a terem fele felhördült és hosszas tanakodás után kiment, fél siker. Igaz így is soknak tűnt a létszám, hiszen utolsó emlékeim szerint 25-en vagyunk feljelentkezve és itt körülbelül 50 ember van. 

-          Rendben, akkor kezdjük a listázást! Én felolvasom a neveket, aki nem hallja a sajátját, az átmegy a szomszéd terembe, mert valószínűleg Nagy tanárnőhöz iratkozott fel.

Elkezdte sorolni a neveket, természetesen a csoportunk fele itt maradt, míg a másik átment a másik tanárhoz. Nem mindenki jutott el odáig, hogy megnézze, hova is iratkozik fel. Mivel én eléggé a névsor elején vagyok, gyorsan leültem a terem közepén lévő sorba és vártam, hogy a többiek közül ki csatlakozik még hozzám.  Végül az 5 fős társaságunkból még Balázs és Timi volt az, aki még ennél a tanárnál vette fel az órát.  Ez a kis malőr után el is kezdte az órát. Meg kell hagyni, a tanár igazán jó pasinak tűnik, helyes, kedves és okos. Sötét barna haja van és sötét színű a szeme is. Ha jól tudom még tanársegéd és így ő adja le az órákat, de majd a két csoport együtt fog vizsgázni. Mivel az első alkalom, így remélem, tényleg nem akar minket lestrapálni teljesen.

-          Köszöntök mindenkit! Már is jobb így, hogy mindenki elfér a terembe. Remélem az sem lesz probléma, ha mindenkivel tegeződünk. - egyenesen rám nézve - Mivel ma van az első alkalom, így azt gondoltam, hogy megbeszéljük a kötelező irodalmat, a prezentációkat, az órákat és a vizsgát. Tudom, hogy egy kicsit szokatlan, hogy előadás révén kötelező az órák látogatása, de az anyag töménysége miatt ez elengedhetetlen. Mindenkinek jut egy tematika, ebben le van írva minden lényeges információ. Mindenki vegyen le egyet magának.

Amikor a kezembe vettem a tematikát, nem mondhatnám, hogy a könnyű tárgyak iránt érzett szeretetem öntött el. 3 oldal, abból kettőn csak szakirodalom, a harmadikon pedig az órák címe és a prezentációs lehetőségek. Biztosan nagyon el lehettem ámulva, mert csak arra eszméltem fel, hogy mindenki engem figyel.

-          Minden rendben van?- kérdezi Noel a tanári asztalon ülve.

-          ŐŐŐ, persze. Bocsánat, csak így elsőre sokkolt, azt hiszem. – válaszoltam olyan zavarodottan és szerintem rák vörösen, hogy azt nehéz lenne nem észrevenni.

-          Nem kell ennyire megijedni! Minden szakirodalomból csak megadott oldalakat kell elolvasni és nagyon sokból még az órán fogunk venni részleteket és persze én is a segítségetekre leszek. Az órák menetét értelemszerűen láthatjátok. Az előadásokkal kapcsolatban az a helyzet, hogy mindenkinek kötelező egyet vállalni. Ezeknek az anyaga szorosan kapcsolódik a tananyaghoz, így több előadás is jut egy-egy órára. Mindenki kap egyet és akkor mindjárt rögzítjük is ezeket. Az előadáshoz meg van adva a szakirodalom, körülbelül 15-20 percbe bele kell férni és ppt-t kell hozzá készíteni. Mivel nagy valószínűséggel sok mindenki ugyanazt választaná, így azt találtuk ki, hogy a 25 előadást megszámoztuk és mindenki fog húzni egyet. Ezek után, ha akartok cserélhettek is. Itt vannak ebbe a dobozba a számok, mindenki vegyen egyet, ne gyűrjétek össze, mert a végén kérem őket vissza.

Nem volt mindenki elragadtatva attól, hogy nem választhatott, de eléggé igazságosnak tűnik így a választás. Noel körbejárt a dobozkával és egy-egy húzás után vagy elégedetlen moraj hallatszott vagy örömteljes kacaj. Amikor hozzám ért én is húztam egyet majd megnéztem, mennyire is voltam szerencsés. Szokásomhoz hűen, nem a legkönnyebb témát sikerült kikapnom, így esélyem se maradt rá, hogy cseréljen esetleg velem valaki.

-          Na, mit húztál Noncsi? Mutasd csak!- kapta ki a kezemből Balázs a számot. Az természetesen kettészakadt.

-          Remek! Kösz, Bali!- ismét sikerült a figyelem középpontjába kerülnöm.

-          Bocs, nem így akartam!

-          Mi törtét?- fordult hozzánk a tanár.

Én vágtam egy ártatlanul szánakozó arcot, de szerintem Balázsnak jobban ment, mert a tanár egyből elkezdte csóválni a fejét és nem éppen megértő arcot mutatott. Szép kis bemutatkozás, elsápadok a tematikától, majd ez is.

-          Nem sokat kértem, de úgy tűnik ez sem sikerült teljesíteni. Kié volt a szám?

-          Elnézést, nem volt szándékos. Az enyém volt, 9-es. –válaszoltam szememet lesütve.

-          Rendben, akkor mivel eggyel több téma van, így megkapod a kimaradót is.

-          Ez most komoly?- azt hiszem egy kicsit dühösen.

-          Igen!- kaján vigyorral az arcán.

Nehéz volt nem kommentálnom az esetet, de jobbnak láttam befogni a számat, mert még a végén bónuszként egy harmadikat is képes adni. ....