Tovább és tovább..

Megőrjít a munkakeresés. Semmi és semmi. Pedig akarom és próbálkozom! 

Már néha azt gondolom, hogy kár volt megszakítanom a dolgokat. De tudom, hogy kellett ez. Azt gondoltam könnyebb lesz,de nem. Hiányoztok, mindannyian!!

Tegnap megint e-mailt írtam. Próbaként el akartam küldeni a sajátomra egyet. Beütöttem egy betűt és te jöttél elsőnek. Jókat nevetek magamban, mikor látom mennyi e-mailt váltottam veletek :). Tényleg annyi ember agyára mehettem, a kis buzgó mócsing :)

Úgy érzem nem akarok sok dolgot elengedni,pedig kellene. Látom, hogy a barátaim, a családom milyen jó irányba halad. Én pedig csak vagyok, próbálom az angolt, próbálom jól csinálni, csak így mindig egy kicsit nehéz. Nem vagyok irigy, sőt...örülök a ti sikereteknek, mindenkiének, csak valahogy úgy lettem nevelve,hogy hasonlítok. Magamat  a világhoz. Pedig nem kellene. Tudom, hogy egyszer majd minden munka beérik, csak olyan nehéz mindezt kivárni.Legalább tudnám, hogy jó irányba tartok.

Játszunk egy történetben 

Úgy, mint más.

Marad egy hegy 

Itt neked is még.

Oda is érsz

Ahol nincs már árnyék.

Annyit tudok rajta gondolkodni...a hegy és a történet ;)

Valami más...

Csak nézem az eget. Fel-feltűnik egy újabb szín és forma. A tűzijáték. Érdekes jelenség. Sosem voltam odáig érte, most mégis annyi emléket hoz fel bennem, ahogyan nézem. Talán a zene vagy csak a történelem. Az az átkozott töri, ami nem enged. Függőség! :)

Nehéz felejteni, nekem nehéz, főként a jó dolgokat. Amikor besétálsz egy teljesen új helyre és 4 év múlva azt veszed észre mégsem múlt el nyomtalanul. Nem baj, csak még rossz, mert nem tudom hogyan tovább, nélkületek.

Emlékszem, amikor először jöttél be. Nevetséges volt, tényleg, ne haragudj meg érte, de tényleg. Mai napig mosolyt hoz az arcomra. Azt hiszem együtt kezdtük. Majd mind rájöttünk arra, hogy milyen tudás van benned és innentől azt hiszem elkezdtünk becsülni, mindannyian.  Én pedig hálás voltam a sorsnak, hogy itt is kaptam egy embert, aki a tetteivel és a szavaival biztosít engem, hogy van helyem ott. Habár szerintem ezt te nem is tudod vagy lehet nem is gondolod így. De nem baj.

Én köszönöm NEKED!!! Sokat segítettél. Sosem beszéltünk erről, de majd egyszer, ha kell, akkor majd szóba kerül.  Ha találkozunk még…;)

Ákos-Előkelő idegen

...És vár
Visszajár, ha megtalál
Füledbe dúdol egy régi dalt
Ez az az álom, ami ébren tart...

A munka és a kutya

Rég nem voltam, de nem akartam mindenféle zöldséget írni.
Két dolog van most átlagos életemben ;)
Ráléptem én is a rögös álláskeresés útjára. 8 pályázatom bent van és várok.....elvileg a mai napon kellene egy választ kapom..de persze semmi reakció. Én azért bízom benne, hogy kapok valahol helyet. Várakozás és ez a bizonytalan találgatás nem is csodálom hogy annyi embert kikészít. Nekem még szerencse, hogy nincs család akiről gondoskodnom kellene.
A másik amit ki kell írnom magamból, ez az idő.
Van egy imádni való kutyusunk, amerikai staffordshire terrier. Ez a héten meglévő stabil 40 fok neki is megártott. Nagyon ijesztő volt,epilepsziás rohamot kapott. Volt már neki korábban is, de nem ilyen mértékű. Felháborított az a viselkedés, ahogy a gazdája állt hozzá. Másnap kértem, hogy vigyék el dokihoz,de ő nem akarta. Csak azért mert pénzbe kerül. Így vittem én.
Csalódtam, nem gondoltam neki csak ennyit ér a kutyája.
Úgy vélem egyik állat sem addig házi kedvenc még ott ugrál, kicsi és simogatni kell, hanem akkor is kell róla gondoskodni, amikor ilyen probléma van vele. Ők is éreznek, akárcsak mi. Nem tartom magam elhivatott állatimádónak, de ha már van akkor felelősséggel tartozunk!! Szerencsére, mivel nem gyakoriak a rohamai így nem kell állandóan gyógyszerezni. Bízom benne, hogy az állatorvos jó tanácsaival sikerül kivédeni az esetleges újabb rohamokat.
Nem tagadom, megijedtem és nagyon sajnáltam, hiszem annyi mindenen keresztül mentünk, mi így. Nagyon nagy segítség volt mindannyiunknak, amikor a családunk egyik tragédiából a másikba került. Mindig egy szerethető kutyus volt és még most is a mi Denis-ünk. Ezzel tartozunk neki, hogy ő is jól érezze magát velünk!

Bonanza Banzai-Valami véget ért:

Forró betonon hasalok 
Távoli hang csak a gyász 
Lassan lüktet egy ér 
Fellobog halkan a láz
Sima tenyér a hátamhoz ér 
Oh Csak játszik a szél 
Tudom már messze vagy rég 
Bennem minden halk szavad él

Egy napocska

Amikor a hétköznapok csak vannak...nem telik nincs dolgom...sok a szabadidőm...zenét hallgatok..régi nagy kedvenceket. Annyira megdöbbentő hogy még mindig ugyanúgy aktuálisak az életem egyes mozzanataira, mint mikor először hallottam őket. Annyi emlék és még öreg sem vagyok :D például ÁKOS...imádom majdnem minden dalát...és még most is ír olyat aminek egye-egy mondata illik rám.tudja hogyan kell ezt.
habár most tudom hogy miért vagyok ilyen hangulatban...hiszen most van időm arra hogy helyre tegyek 4 évet magamban...ez pedig egy olyan embernek nehéz aki nehezen viseli a nagy váltásokat...én pedig ilyen vagyok.
Egy nagy kedvenc..még egy nagyon értékes ember mutatta meg nekem...ő ma már csak a szívemben van velem...de ilyen kis apró dolgokkal mindig meg tud mosolyogtatni...akár egy ilyen szürke napon is :)
 Gary Jules- Mad word
All around me are familiar faces
worn out places, worn out faces
Bright and early for the daily races
Going nowhere, going nowhere
Egy másik értetlenségem....ha írok egy iskolának email-t miért nem tudnak válaszolni..holott az ő érdekük az lenne hogy legyen diákjuk...ez a magyar felnőttoktatás...nem egyszerű!!

Munka és a szórakozás :)

Egy nagyon fárasztó hét közepénél tartok...37 gyerek, 2 tanító és egy cseppet sem lábkímélő munka. Annyi vidámság van bennük. Habár nem minden jelenetével értek egyet maradéktalanul és mégis ma úgy érzem, hogy jó. Nagyon tanulságos, mikor ennyi kisiskolás lejön a nagy városi beton dzsungelből és vidéken elszabadul :)...helyesek.
Ma például a helyi kastélyt látogattuk meg. Egy klassz kis 1800-as évekbeli kúria. Nagyon szeretek múzeumba járni, ez mit sem változott. De most mégis másképpen voltam ott jelen. Hiszen egy kicsit, mint végzett történelem szakos és kicsit, mint egy őrült. Igen, mert ez már őrület. Mikor dobog a szívem,mert egy könyvről egy csodás emlék jut eszembe egy szoba kellős közepén amit persze csak én értek :). Imádtam a töri szakot végezni az egyetemen :) Most pedig,mikor meglátom Kossuth Lajos aláírását vagy Pázmány Péter egy könyvét...hát na. Állok és bámulom!:D Ráébredtem végleg megfertőztek :)
Ehhez még csak hozzátett, hogy az én drága barátnőm ma felvételizett mester szakra. Még a töri csoportban nevelődtünk össze. Imádom, annyira klassz arc:) Ami után végzett egy rövid élménybeszámolót tartott. Ültem és vigyorogtam, nem tudtam mást. Örülök a sikerének! Elégedettnek hangzott és ez jó.
Persze nem hazudtolta meg magát. Állandó beszédtémánkat is felhozta. Majd a maga eleganciájával megjegyezte, hogy az én nem is tudom hogyan definiáljam tanáromat is látta. Annyira sokféle érzés jelent meg hirtelen. Rengeteg olyan történet,aminek egyik része meglehetősen kínos, a másik pedig nagyon vicces.Szinte nincs is határ a két fogalom között,és mégis...Sokat köszönhetek neki :)
Örültem ennek a napnak! Nagyon fáradt voltam ugyan, mégis úgy érzem mintha az elem most töltődött volna.
Az ígért első dalszöveg-részlet:
Nothin's wrong
just as long as
you know that someday I will
Someday, somehow
gonna make it allright but not right now
I know you're wondering when...
(Nickelback-Someday)

Nem volt kérdés, hogy vele kezdem. Imádom őket és ezt a dalt is!! Annyi sok dolgon átsegített már és annyira igaz rám! :) Ezt is nekem írták;)

Kalandra fel :)

Miért is indítottam el a magam kis blogját? Hmm....nem is tudom pontosan. Van egy kedves barátnőm, akinek megmutattam néhány kalandos írásom részletét..és ő rábeszélt erre..vagy azért mert tetszett neki vagy csak meg akart tőlem szabadulni :P Na jó persze nem így van. Akkor elgondolkodtam rajta..és most elkezdtem. Nem tudom mi lesz belőle..de igyekszem tartalommal megtölteni.
Sok-sok megtörtént esetet fogok bejegyezni, melynek olykor formálója és olykor csak nézője vagyok. Ezek olyan pillanatok, események, melyek meghatározzák életem egy napját. Lehet sok van ilyen, de ez az enyém és ettől más :)
Valamint egy egyediséget is hozzátennék, hogy ne csak egy "sima" panasz oldal legyen. Minden bejegyzés végén leírok egy idézetet egy számomra fontos dalból, dal részletből vagy versből, egyéb szövegből. Talán majd le is írom nekem ez miért fontos és mit jelent...hiszen annyian vagyunk annyi fajta érzéssel.